Igényfelmérés az eMagyar pontok továbbfejlesztésének lehetőségeiről a Kárpát-medencében

A magyarországi Informatikai és Hírközlési Minisztérium 2002-ben kezdte létrehozni a Kárpát-medencében élő, valamint a nyugati magyar közösségek informatikai, infokommunikációs támogatásán keresztül az eMagyar pontok hálózatát. A pontok száma 2008-ban meghaladta a háromszázat, azonban további támogatás nem érkezvén, az intézmények, a szolgáltatások kezdtek eltűnni.

A 2004-ben kialakított külhoni eMagyar pont hálózat Kárpát-medencei elemeinek földrajzi elhelyezkedése

2015 júniusában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium felkérte a Nemzetstratégiai Kutatóintézetet (NSKI), hogy az eMagyar pontok hálózatát mérje fel, vizsgálja meg, milyen feltételekkel szervezhető újjá, és milyen infrastrukturális, szolgáltatási fejlesztések szükségesek ehhez.

Az NSKI munkatársai ennek érdekében tettek látogatást a pontokat befogadó magyar intézményekben szerte a Kárpát-medencében, így megvizsgáltuk az összes Kárpát-medencei külhoni régiót. Mindezek során mintegy 120 szakemberrel sikerült közvetlenül beszélnünk, tapasztalatokat cserélnünk a fórumok és az intézményi látogatások során. Utóbbiak szervezését az NSKI külhoni munkatársai, valamint az NSKI Kárpát-medencei szakértői hálózatának felkért tagjai végezték, így a leginkább érintett és érdeklődő szakemberekkel sikerült találkozni, a leginkább számításba vehető intézményeket, civil szervezeteket, önkormányzatokat sikerült meglátogatni.

Tapasztalataink szerint az eMagyar hálózatba tartozó intézmények 40-50 százaléka még ma is működik, még ha nem is nyújtanak már mindenütt közösségi internet-hozzáférést. Ugyanakkor nagyon sok településen láttunk még eMagyar pont táblát, eMagyar pontokkal kapcsolatos kiadványokat, plakátokat. Természetesen nagyok a területi különbségek: míg a Vajdaságban, Drávaszögben és részben a Felvidéken gyakorlatilag ma is működnek az eMagyar pontok, teleházak, addig Erdélyben a hálózat intézményeinek jelentős része már nem létezik.

Személyes tapasztalatunk az volt, hogy a hálózat kialakításának nagyon nagy volt a jelentősége a külhoni magyar közösségekben, pozitív hatása meghatározó volt az otthoni internet és az okostelefonok széleskörű elterjedésének időszakáig. Az eMagyar pontokat üzemeltető szakemberek jelentős része lett polgármester, közösségfejlesztő vagy éppen sikeres vállalkozó.

A hálózat intézményei olyan modernizációs végpontként voltak jelen a külhoni térségekben, amelyek kifejezték a magyar kultúra, oktatás, közművelődés versenyképességét, az anyaországhoz való tartozás érzését. Ebből a szempontból a hálózat mit sem veszített funkciójából, így annak fenntartása, további fejlesztése létszükséglet a Kárpát-medencei tömbmagyarság és a szórványban élők számára egyaránt. Látni kell, hogy a külhoni nemzetrészek számára a magyar nyelven nyújtott közművelődési, közszolgáltatási, oktatási, gazdaságfejlesztési stb. szolgáltatások egyfajta versenyhelyzetben jelennek meg, ahol, ha jobb szolgáltatás érhető el az adott ország nyelvén, akkor értelemszerűen sokan azt fogják választani. Éppen ezért kiemelten fontos minden olyan külhoni fejlesztés a magyar állam által, ami ebben a versenyhelyzetben a magyar oktatás, kultúra, innováció, gazdaságfejlesztés, munkahelyteremtés vonzerejét növelni tudja.

Gyakorlatilag minden nemzetrész számára szükség van az eMagyar pont hálózatának újjáépítésére, a megváltozott igények figyelembe vételével a 2004-ben megindított kezdeményezés folytatására.

Úgy látjuk, hogy a külhoni régiókban működő eMagyar pontok hálózata ilyen funkciókat betöltő, a Kárpát-medencei digitális nemzet alapinfrastruktúrája lehet.

A kormány 2014 márciusában elfogadta a „Digitális Nemzet Fejlesztési Programot” (1162/2014. (III. 25.) Korm. határozat), melynek célja, hogy az internetet nem használók bekapcsolása is megtörténjen a digitális világba, és az információs társadalom nyújtotta előnyök a társadalom minél szélesebb köre számára elérhetőek legyenek. A kormány „elismeri az informatika és a digitális eszközök széles körű, tudatos használatából eredő társadalmi, gazdasági és nemzetpolitikai előnyöket, az ezen a területen végrehajtott korábbi programok tapasztalatait, eredményeit”, így jóváhagyta az infokommunikációs szolgáltatások és eszközök hozzáférhetőségének további elterjedését célzó Digitális Nemzet Fejlesztési Programot (DNFP).

A mostani kormányzati ciklus végére 1 millió külhoni magyar állampolgár fog csatlakozni közjogilag is a nemzethez. Számukra a magyarországi közszolgáltatásokat – például oktatás, egészségügy –, közigazgatási szolgáltatásokat, gazdaságfejlesztési, munkahelyteremtési lehetőségeket határokon átnyúló módon elérhetővé, használhatóvá kell tenni.

Meglátásunk szerint a DNFP be tudja fogadni a külhoni információs társadalom fejlesztési programokat is, hiszen a program „digitális nemzetről” szól. Az NSKI célja, hogy ehhez adjon segítséget, háttér információt a fejlesztések elindítása érdekében, tevékenyen részt vegyen a tervezési, végrehajtási feladatokban.

A Szövetség a Közös Célokért bemutatta a tájékoztató irodák működését a Magyar Házakban. Vágsellye, eMagyar pont