A Kárpát-haza Jövője Konferencia – III. rész

Czunyiné Bertalan Judit, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára: „A Kárpát-medencei szintű összekapcsolt rendszerek és tudás képes fokozni azt az erőt, melyre identitás szempontjából szüksége van nemzetünknek.”

Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára az „Egészséges Magyarország” stratégia Kárpát-medencére való kiterjesztésének ötletét vázolta fel a konferencián, amely alapján a következő EU-s fejlesztési ciklusban olyan programot valósítanak meg, mely kivitelezhető nem csak elméletben, de a gyakorlati életben is. Mindennek fontos eleme egy, az önkénteseket és laikusokat is egészségtudatos magatartásra, prevencióra nevelő egységes képzés.

A cigányság felzárkóztatásáról és a bennük rejlő erőforrásról tartott előadásában Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkóztatásáért felelős helyettes államtitkára közölte, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma stratégiát készített és külön államtitkárságot hozott létre e célból. Magyarország stratégiája egyedülálló és sokkal előrébb tart lebonyolításában, mint az EU más tagállamaiban. A legfontosabb azonban a szemléletváltás – kormányzati és társadalmi tekintetben is. A közös ügyért való közös felelősségvállalás mindannyiunk jövőjének a kulcsa.

Soltész Miklós az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára a kormány egyházi és civil szervezetek szülőföldön való megmaradásért végzett tevékenységét mutatta be előadásában. Elmondása szerint 2010-től 4 év alatt majd’ 4 milliárd forintot fordított a magyar állam a külhoni egyházak támogatására. Egy nemzetiség megmaradása az egyházak nélkül szinte lehetetlen, hiszen az egyházi szereplők nemzetmentő tevékenységet folytatnak, erősítik a fiatal közösségeket, családokat, illetve a maguk módján történelmet írnak az unokák számára – fejtette ki az államtitkár.

Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár a határon túli magyar felsőoktatással kapcsolatban két fontos feladatot fogalmazott meg: a külhoni fiatalok szülőföldön való megmaradásának elősegítését és egy  idevágó stratégia kialakítását. Kiemelte, hogy általános tendencia és kiemelt probléma, hogy azok a külhoni fiatalok, akik Magyarországon folytatják felsőfokú tanulmányaikat nagy valószínűség szerint nem térnek haza. Ki kell dolgozni és meg kell határozni a határon túli magyar felsőoktatás stratégiájának pontos, precíz és hatékony menetét. Ezen célokat is támogatva 2014. december 22-én a kormány elfogadta a magyar felsőoktatás fejlesztési irányait meghatározó koncepciót, mely már nagy hangsúlyt fektet a határon túli felsősoktatás, intézmények helyzetére is.

Az oktatás az egyik olyan terület, mellyel jelen tudunk lenni a Kárpát-hazában – szögezte le Czunyiné Bertalan Judit, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára. A „Határtalanul Program” a külhoni területekre vitt osztálykirándulásokkal megalapozta a hazai magyarság ismereteinek bővítését a Kárpát-medence történelméről, kultúrájáról. A tudástőke kiterjesztése fontos alapeleme a hazai munkának Kárpát-medencei tekintetben. Mindez a taneszközök és tankönyvek kijuttatásával indult 2010-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet segítségével, valamint a külhoni magyar pedagógusszervezetek bevonásával. A Kárpát-medencei szintű összekapcsolt rendszerek és tudás képes fokozni azt az erőt, melyre identitás szempontjából szüksége van nemzetünknek.

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora az intézmény együttműködési sikereit mutatta be előadásában, többek között a Mercedes Benzzel és a Knorr-Bremsével a duális képzés területén, amelyet a gazdasági képzés területére is kiterjeszt a Magyar Nemzeti Bankkal kötött stratégiai együttműködési megállapodás révén. Ebben a folyamatban a következő lépcsőfok a nemzetköziesítés, melyek alapját a Kárpát-medencei együttműködések teszik ki. A Főiskola 1992 óta kihelyezett kertészmérnöki levelező alapképzést működtet Révkomáromban a Selye János Egyetemen a magyar állam támogatásával, jelenleg 33 hallgatóval. Ezen túl régóta tartó kapcsolatot ápol a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki- és Humántudományok Karával, mely magában foglalja a műszaki képzés területén az oktatási támogatást blokkosított képzésben, a hallgatói csoportok gyakorlati képzését Kecskeméten, valamint oktatóik előadásait Marosvásárhelyen. Jellemzőek a szakkollégiumi együttműködések, kölcsönös látogatások, konferenciák is. A Pozsonyi Műszaki Egyetem nagyszombati karán a Tudományos Diákköri Konferencia nemzetközi szekciójában is részt vesz a főiskola.