A Kárpát-haza jövője konferencia 2015. május 8. Kecskemét Összefoglaló

Köszöntők, nyitó előadások

 

A konferencia megrendezésére a Kecskeméti Főiskolán került sor, ezért a konferenciát először Hegmanné Nemes Sára, a Kecskeméti Főiskola kancellárja köszöntötte.

A kancellár asszony köszöntét fejezte ki, hogy a Kecskeméti Főiskola rendezheti meg ezt a konferenciát. A Főiskola maga is élen jár a felsőoktatási innovációban, a Mercedes-Benzzel közösen itt indult először ún. duális képzés, amelyet 2015-ben több felsőoktatási intézményben is bevezettek. Kancellár asszony emlékeztetett rá, hogy a konferencia fővédnöke, Matolcsy György jegybank elnök 2011-ben jelentette be a Wekerle-tervet, amely az egész Kárpát-medence gazdasági fejlesztését tűzte ki céljául. A tudást a szülőföldön kell felhasználni, és meg kell teremteni ennek társadalmi és gazdasági feltételeit.

 

Hegmanné Nemes Sára kancellár asszony után Gaál József, a Kecskemét Megyei Jogú Város alpolgármestere és a Bács-Kiskun Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke köszöntötte a konferencia résztvevőit. Először tolmácsolta polgármester asszony üdvözletét, aki hivatalos külföldi útja miatt nem tudott részt venni a konferencián.

A Mercedes Benz megjelenése Kecskemét és a régió fejlődésének 2006-tól hatalmas lendületet adott. A gazdaság a boldogulás alapja, jól működő gazdaság nélkül nincs egészséges élet, nemzet sem. Éles világpiaci verseny van az Európai Unió, Amerika és Ázsia között, amelyben helyt kell állni; kitörés lehet a prémium termékek gyártása, fejlesztése. Ezt a prémium kategóriát képviseli a Mercedes is. Ösztönözni kell nyugat-európai nagyvállalatok közép-kelet-európai beruházásait, a gazdasági együttműködéseket. A fejlesztésekben a Kárpát-medencének kiemelt szerepet kell kapnia, mert képzett munkaerő áll rendelkezésre, és erre van szüksége a nemzetközi nagyvállalatoknak, például a Mercedesnek is. A Kárpát-medencei régióban élő kb. 50 millió lakos nagyon fontos piac.

Szükséges a szervezetek közötti együttműködések és a testvérvárosok közötti lehetőségek jobb kihasználása.  Kecskemétnek is több testvérvárosa van, e kapcsolatok további fejlesztése szükséges. A Bács-Kiskun Megyei kereskedelmi és Iparkamara szempontjából is igaz ez. A Kamarának már van Kárpát-medencei felelőse, de még rengeteg együttműködési lehetőség van, ami kihasználásra vár.

 

Ekkehard Philipp úr, a Merecedes-Benz Manufacturing Kft pénzügyi és kontrolling vezetője előadása elején magyarul köszöntötte a konferencia résztvevőit. Magyarország és a régió jövőbeli fejlődéséről szólva a képzés fontosságát emelte ki. Jól képzett fiatalokra van szükség, akik a gazdasági fejlődés alapját adják, és a társadalmi-szociális stabilitásnak is alapját képezik.

A Mercedes-Benz büszke a képzésben, oktatásban elért sikereire: a duális képzés bevezetésére, dolgozóik továbbképzésére. A képzés megszervezésében több céggel működtek együtt, többek között a Kecskeéti Főiskolával is. Ez új utakat is megnyitott: 2014-ben a kormány a duális képzést egész Magyarországra kiterjesztette. A német példa csak alapul szolgált, a rendszer nem lemásolta azt, hanem a magyar viszonyokhoz átalakítva alkalmazta. A Mercedes-Benz Manufacturing Hungary Kft. a legnagyobb munkaadó a régióban. Ez egyszerre siker és felelősség a régió lakosai iránt. A fejlődés csak akkor fenntartható, ha minden szereplő számára előnyös helyzetet kínál. A gazdasági siker fontos a Mercedes számára, de még fontosabb a biztos és kiszámítható munkahelyek teremtése, akár közvetlenül a Mercedesnél, akár a bedolgozói körben. A gyár jó működésével a város bevételekhez jut, ezáltal fejleszthető a város és a régió. A pénz azonban nem minden. A Mercedes-Benz azért létesített gyárat Kecskeméten, hogy hosszú távon itt maradjon. Fontos az autóipari beszállítók fejlesztése, a kutatás-fejlesztéssel foglalkozó elsőkörös beszállítók támogatása, bátorítása.

Közösek a célok és az érdekek Kecskeméttel, a régióval és a vállalatokkal.

A Kecskemét várossal közös stratégiai gondolkodás folyamatos, az együttműködést még szorosabbá kell tenni, hiszen csak közösen lehet a kihívásokat sikerrel teljesíteni. 

Philipp úr végül jó munkát és jövőbe mutató gondolatokat kíván a konferencia résztvevőinek.

 

 

Ezután Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet elnöke tartotta meg nyitó előadását.

Elnök úr köszönetet mondott a város és a főiskola képviselőinek a konferencia megszervezésében nyújtott segítségükért.

Elnök úr emlékeztetett arra, hogy Erdélyben, a rendszerváltás előtt, magyarok, svábok, szászok és zsidók együtt küzdöttek a román elnyomás ellen. A magyarok és a németek között történelmi kapcsolat és együttműködés volt és van jelenleg is. Ehhez az együttműködéshez a Kárpát-medence még nagyobb lehetőségeket rejt.

A Kárpát-medencei gazdasági tér fogalmát először Matolcsy György említette és hozta be a köztudatba a Wekerle-terv gondolatával. A 2010-ben alakult Orbán kormány egyik első intézkedésével, az egyszerűsített honosítás bevezetésével a gyakorlatban is megtette az első lépést a Kárpát-medencei magyarság közjogi egyesítéséhez. Ennek fontosságát az alaptörvénybe is belefoglalta, amely szerint a mindenkori magyar kormány felelősséget visel a határon túl élő magyar közösségek sorsa iránt. A felelősségviselés pedig magasztosabb, mint a felelősségvállalás.

A Kárpát-medencei magyarság létszáma az elmúlt 25 év során megfogyatkozott. Ez részben demográfiai, részben elvándorlási, részben pedig asszimilációs okokra vezethető vissza.

A csökkenés Erdélyben is igen jelentősnek mondható. Az elvándorlók közül viszont sokan, legalább 500 000 ezren Magyarországra települtek. Közöttük nagyon sok fiatal volt, akik Magyarországon alapítottak családot, vállalt gyermekeket. Hol tartana most Magyarország 10 millió alá csökkent népessége e bevándorolt határon túli magyar népesség nélkül?

Manapság viszont az elvándorlók gyakran már nem is Magyarországon telepednek le, hanem tovább mennek Londonba vagy akár a tengerentúlra.

A jelenleg 12-12,5 milliós magyarság a legnagyobb nemzeti közösség a Kárpát-medencében. Fontos, hogy a magyarság legyen a Kárpát-medencei fejlődés mozdonya.

A Nemzetstratégiai Kutatóintézet feladata és célkitűzése, hogy elősegítse a Kárpát-medencei humán vagyon megőrzését és szülőföldön való boldogulását.

Ennek egyik lépése az Orbán Balázs Akadémia megalapítása Erdélyben és az ehhez hasonló Akadémiák létrehozása a többi határon túli (Délvidék, Felvidék, Kárpátalja) területeken.

A Kárpát-medence egy egységes régió, egy közös kulturális, társadalmi és szociális, oktatási és tudományos, valamint gazdasági tér.

A Kárpát-medencei oktatási térben a Nemzetstratégiai Kutatóintézet három programot dolgozott ki:

·         Szórvány ösztöndíj program

·         Diaszpóra ösztöndíj program

·         Felsőoktatási háló kiterjesztése program.

 

A Kárpát-medence egy társadalmi és szociális tér keretei között a Nemzetstratégiai Kutatóintézet két feladatot tűzött ki:

·         A nemzetegyesítés jogi akadálymentesítésének további lépései

·         A szociális és társadalombiztosítási háló és közös kockázatviselés kiterjesztése.

 

A Kárpát-medence egy gazdasági tér kapcsán pedig az Intézet három pontba foglalta fejlesztési elképzeléseit:

1.      Kárpát Haza Fejlesztési Koncepció 2030

2.      A Nemzetegyesítés Fejlesztési Programja 2014-2020

3.      Kárpát-Haza Fejlesztési Háló.

 

A Koncepció a hosszú távú stratégiát foglalja össze, a Fejlesztési Program az uniós költségvetési periódushoz igazodva fogalmazza meg a fejlesztési elképzeléseket. A harmadik pontban említett Fejlesztési Háló pedig a hálózathoz már eddig kapcsolódott 400 szakember tudására támaszkodva törekszik a korábbi két pontban foglalt tervek és elképzelések megvalósítására.

Idén ünnepeljük a Csíksomlyói Szűz Mária kegyszobor 500. jubileumi évét, melynek méltó megünneplését a Nemzetstratégiai Kutatóintézet ugyanúgy fontosnak tartja. 

 

Hidvéghi Balázs, a Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője bevezetőjében tolmácsolta Matolcsy György üdvözletét, aki halaszthatatlan elfoglaltsága miatt nem tudott részt venni a konferencián.

Matolcsy György említette először a Kárpát-medence, mint egységes gazdasági tér fogalmát 2011-ben. Ez a gondolat jelenleg is szerepel a Magyar Nemzeti Bank prioritási listáján.

A Kárpát-medencei egységes gazdasági tér gondolatát fogalmazza meg, és ehhez nyújt keretet a Wekerle-terv.

A terv öt pontban nevezi meg a lehetséges kitörési pontokat:

1.      Jármű és gépipar

2.      Zöldgazdaság

3.      Turizus, egészségipar

4.      Élelmiszergazdaság

5.      Kreatív ipar és infokommunikáció.

 

A Wekerle terv Kárpát-medencei szintű képviseletét korábban a Kárpát Régió Üzleti Hálózat látta el. Ez napjainkban átalakul, helyét a Kereskedőházak Kárpát-medencei hálózata veszi át. A ciklus végéig várhatóan 26-27 kereskedőház fog nyílni a Kárpát-medencében.

A Kárpát-medencei egységes magyarság gondolatát Antall József miniszterelnök vetette fel először, aki lélekben 15 millió magyar miniszterelnökének nevezte magát.

Ezt követően megalakult a Határon Túli Magyarok Hivatala, amit a szlovák–magyar, román–magyar és ukrán–magyar kétoldalú szerződések megkötése követett. Közben elkezdődött az EU és NATO csatlakozás folyamata. 1999-ben megalakult a Magyar Állandó Értekezlet. 2002-ben pedig elfogadásra került a Státustörvény. A pozitív folyamatokban jelentős törést okozott a 2004. december 5-i rossz emlékű népszavazás, aminek negatív következményeit a Kárpát-medencei Képviselők Fóruma igyekezett enyhíteni.

Igazi áttörést a 2010-es kedvezményes honosítás bevezetése jelentett. A kedvező változás a retorika terén is megjelent, a határon túli kifejezést mindinkább felváltja a külhoni magyar elnevezés.

Az elmúlt 25 év során nagy változások zajlottak le. Kinyíltak a határok, felgyorsult a magyarság fogyása, a munkaerő elvándorlása.

A trianoni döntés egy prosperáló régiót szakított darabokra, ami máig ható hátrányokat idézett elő. Sok helyen a határátkelők között jelentős távolságok vannak, amin minden képen javítani kell.

Ezt a célt szolgálja a Wekerle-tervben is kitűzött infrastruktúra fejlesztések összehangolása, a személy és áruszállítás elősegítése.

Fontos cél a magyar kis- és középvállalatok megerősítése a Kárpát-medencében, a kereskedelem bővítése.

A Kárpát-medencében zajló kereskedelmi kapcsolatokban egy duális szerkezet figyelhető meg. A forgalom 80%-át a nemzetközi multi cégek bonyolítják és csak 20% a magyar tulajdonú cégek részaránya. Éppen ezért fontos cél a multinacionális cégek és a helyi magyar kkv-k összekapcsolása, a beszállítói hálózat fejlesztése. Ezzel együtt viszont továbbra is hangsúlyos a helyi piacra termelés, a helyi igények kiszolgálása.

Geostratégiai cél a szoros együttműködés a szomszédos országokkal. Magyarországnak erősödik a regionális szerepe és az Európai Unióban is felértékelődőben van a Közép-Európai régió.

Németország az Európai Unió legerősebb gazdasága, amely a II. világháború után nagyon mélyről kezdett felemelkedni. A fejlődéshez kemény munka és szorgalom kellett, ami Magyarország számára is jó példa lehet. Cél, hogy ne a szomszédos országokkal szemben, hanem velük együtt történjen meg a közös megerősödés és felemelkedés.

Szintén fontos a diaszpóra magyarsága, identitásuk megerősödése, hogy erőforrások legyenek a nemzet számára.

 

A Magyar Nemzeti Bank a Pallas Athéné Domus Concordiae alapítványon keresztül a következő eszközökkel segíti elő a Kárpát-medencei gazdasági tér kialakulását és fejlődését:

·         Konferenciák

·         Térségi programok

·         Megalapozó kutatások

·         Közgazdasági elméleti és gyakorlati együttműködések

·         Oktatási együttműködés, tudásátadás.

Mindezen eszközök a magyar közösségek helyi megerősítését segítik elő. A jelen fórum is ezt a célt szolgálja.

 

Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke előadásában a nemzetegyesítési törekvések költségvetésben való megjelenését tekintette át.

 

Az elnök úr statisztikai adatokkal alátámasztva mutatta be a Kárpát-medence régió gazdasági hasonlóságait és eltéréseit.

A regionális fejlettség tekintetében Közép-Kelet-Európa gazdaságainak elmaradottsága szembetűnő. Csak a központi régiók fejlettsége érik el az EU átlagát, például Pozsony, Bécs, Budapest fejlettsége kb. kétszerese az EU átlagának. Nagy különbségek vannak a Közép-Kelet-Európa régiói között.

A GDP és munkanélküliség közötti kapcsolatot vizsgálva az adatok azt mutatják, hogy nincs a kettő között szoros összefüggés: például Szlovákia jó GDP adatokkal rendelkezik, ugyanakkor sokkal rosszabb munkanélküliségi adatokkal bír, mint például Magyarország.

Székelyföld, Észak-Magyarország, Dél-kelet Szlovákia rendelkezik a legrosszabb a munkanélküliségi adatokkal. Ugyanakkor ez erős tartalékot jelenthet a gazdasági növekedésben, amennyiben lehetőségként kezelik, pl. az ipartelepítési programokban.

Óriási feladatunk, hogy az adatok által mutatott egyenlőtlenségeket kiegyenlítsük.

Az áttekintett adatok forrása néhol több évvel ezelőttiek, ugyanakkor kiolvasható egy enyhe javuló tendencia. Éppen ezért elnök úr összefoglalóan azt emelte ki, hogy  javítani kell a növekedési tendenciát, ütemet.

 

Európai (EU) és hazai gazdasági pályák

Elnök úr bizakodó a fejlesztések forrásaival kapcsolatban, mert Magyarország és a régió emelkedő makrogazdasági ciklusban van.

Magyarország GDP-jének jelentős része a külkapcsolatokra támaszkodik. Éppen ezért nagy a kitettségünk. Például jelenleg Magyarországon az autóipar kétszer jobban járul hozzá a GDP-hez, mint pl. mezőgazdaság. A több lábon állás, az egészséges gazdasági szerkezet csökkenti a kockázatokat, azaz a mezőgazdaság teljesítményét növelni kell.

A statisztikai adatsorok alapján kijelenthető, hogy Közép-Kelet-Európa, a Visegrádi Négyek az EU gazdasági motorja tudna lenni.

A vizsgált országokban a GDP növekedéséhez hozzájárulnak a beáramló uniós támogatások. Magyarország abszorpciós képessége jó, de például Lengyelországban sokkal jobban hasznosítják a forrásokat.

Elnök úr azzal a megjegyzéssel zárta ezt a területet, hogy az adatsorokat csak közjogi értelemben tudjuk nézni. A gazdaság ugyanakkor nem veszi figyelembe a határokat, lásd példaként a kecskeméti Mercedes gyárat. Elnök úr meggyőződése, hogy a költségvetési gondolkodásnak ezt a mechanizmust kell követnie.

 

Központi költségvetés külhoniakat támogató kiadásai

Az NGM által biztosított adatokból összeállított költségvetési kiadási táblázatok a Magyar Közgazdasági Társaság honlapján elérhetőek, letölthetőek.

A határon túlra jutatott költségvetési tételek nagysága a gazdaság teljesítményén alapul. Ennek mértékét tehát a makrogazdasági pálya határozza meg. 2010-2014 év között a stabilizálás volt a cél, amit elért az ország. 2015-ben már a tartós növekedés várható, azaz juthat forrás külhoni területekre a magyarországi fenntarthatóság biztosításán túl.

Éves szinten mintegy 40-45 Mrd Ft támogatás jut külhoni célokra.

 

Elnök úr összefoglalásként három gondolatot emelt ki:

·         Az ismertetett számok csak közvetlen támogatásokat mutatják, az adatokból hiányoznak például az oktatásban nyújtott támogatások.

·         Közvetett támogatások kérdéskörével kapcsolatban kiemelte, hogy itt vannak nagyobb lehetőségek, hiszen a közjogi kötöttségek itt sokkal kisebbek.

·         Utolsó gondolatként pedig kiemelte, hogy általában csökken az újraelosztás mértéke, ami a kiadásokban is megjelenik.

 

 

Agrár- és vidékfejlesztés a Kárpát-hazában

 

Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke bevezetőjében kijelentette: a nemzet túlélése a vidék túlélésén múlik. Nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. A vidék nem csupán profitérdekeket kiszolgáló termelési tér, hanem társadalmi, kulturális és természeti értékek összessége. A vidék sikereinek és kudarcainak a társadalom minden tagja részese, hiszen a Kárpát-medencében jelentkező problémák nagy része közös tőről fakad, megoldásuk is csak közös összefogással valósítható meg.

 

Kis Miklós Zsolt, agrár-vidékfejlesztésért felelős államtitkár azzal kezdte előadását, hogy az Európai Unió biztosította fejlesztési források között a Vidékfejlesztési Program, mint operatív program egyedi megközelítést igényel, mivel keretrendszere az unió Közös Agrár Politikája (KAP).

A KAP pénzügyi keretrendszere alapvetően két részre bontható, első pillére a területalapú támogatások, melyek mértéke mintegy 8 milliárd euróra rúg, második jelentős része a vidékfejlesztéshez köthető támogatások. Ide sorolandók a saját, nemzeti költségvetésből kiegészíthető támogatási formák, nemzeti támogatási jogcímek. A 2015-től induló uniós, KAP költségvetés jelentősen csökkent, mintegy 10%-kal, azonban Magyarország esetében az agráriumra fordítható támogatások az előző ciklushoz képest jelentősen növekedtek, és kb. 1250 milliárd forint áll rendelkezésre. A korábbi időszakhoz képest nőttek a források és ezáltal a lehetőségek.

A polgári kormányzat a korábbihoz képest eltérő logika mentén tervezte meg a programot. Prioritása a versenyképesség növelése az életminőség javulásával, munkahelyteremtéssel. Legfontosabb célkitűzés a források legjelentősebb részét beruházásokra összpontosítani. Munkaerő-igényes ágazatok támogatásával munkahelyteremtés érhető el, ezért a program kiemelten kezeli a kertészeti és állattenyésztési ágazatokat, és az ezekhez kapcsolódó élelmiszeripari beruházásokat. Célcsoportja a mikro-, kis-, és középvállalkozások, családi gazdaságok. A kormány célja, hogy a korábbi forráslehívásoknál, a nagyvállalkozások és kisgazdaságok 80-20 %-os arányát megfordítsa. A program kulcskérdésnek tekinti az értékesítést, ezért nevesítette a Rövid Ellátási Lánc (REL) alprogramot valamint a generációváltás érdekében a Fiatal Gazda alprogramot. A célok megvalósítását segíti egy új eljárásrend, amely megkönnyíti a források elérését, egyszerűbb és átláthatóbb. Új típusú pályázatok is megjelennek, csakúgy, mint az átalánytámogatások.

A szomszédos országok operatív programjaival való összehasonlításban fontos kérdés a helyzetelemzés. A beruházások esetében minden tagállam önmaga határozhatja meg, hogy milyen szint felett léphetnek be vállalkozások.

A vidékfejlesztési programot várhatóan május első felében nyújtják be és így a programot nagy eséllyel május végén fogadhatják el. Vitás terület még az öntözésfejlesztés, azonban a Miniszterelnökség a vitás kérdések gyors és hatékony feloldására törekszik. 

Kis Miklós államtitkár elmondta, hogy a program legfontosabb támogatási területei az agrárgazdasági beruházások (állattenyésztés, kertészet, vízgazdálkodás, fiatal gazdák támogatása), a hozzáadott érték növelés (élelmiszeripar, feldolgozás, borászat stb.), az agrár-környezetgazdálkodás (AKG és öko), valamint az erdőgazdálkodás és a vidékfejlesztés támogatása.

Leszögezte, hogy a program célterülete kizárólagosan Magyarország területe, ezért a programból határon átnyúló fejlesztések finanszírozása nem megoldott. Kifejtette, hogy a sikeres gazdaságfejlesztés legfontosabb eleme a képzés, az oktatás és a kutatás-fejlesztés. Ezeken a területeken elképzelhető, hogy a végső kedvezményezettek között megjelenjenek külhoni magyar gazdák is, akik részt vehetnek csereprogramokban, szakmai továbbképzéseken, részesülhetnek szaktanácsadásban.

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiterjesztette tagságságát, így önkéntes tagsággal a Kárpát-medencei régióban a magyar gazdálkodók kamara nyújtotta komoly szolgáltatásokat vehetnek igénybe, példaként említve a szaktanácsadás területét.

A program kiemelten kezeli az agrár-innovációs együttműködésen alapuló fejlesztéseket. Valamint a nemzetközi együttműködésekkel kapcsolatban elmondta, hogy a LEADER források célzott felhasználásával a Helyi Akció Csoportok pályázhatnak nemzetközi kapcsolatokra, határon átnyúló programokra, intézkedésekre, mint például a jó gyakorlatok felkutatása.

Közvetlen brüsszeli források megszerzésének lehetőségeként említette meg a Horizont 2020 programot, amely a kutatás-fejlesztés, az élelmiszeripari innovációs fejlesztések, új értékláncok, a vidék reneszánsza és a fenntartható élelmiszer biztonság területein, legalább három EU tagország együttes pályázásával lehet elnyerni. Megemlítette, a területi együttműködési programot is (ETE), melynek feltétele, hogy a pályázó két tagállam közötti irányítóhatóságok szinkronban működjenek. 

Összegezve, tehát a nemzeti költségvetésen túl rendelkezésre állnak további uniós lehetőségek a határon átnyúló fejlesztések finanszírozására.

 

Jakab István, a Magyar Országgyűlés alelnöke, a MAGOSZ elnöke bevezetőjében arról beszélt, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás az eltérő adottságokkal és lehetőségekkel bíró országok számára más fajta fejlődési lehetőségeket biztosított. A magyarság számára a Kárpát-medencében, az anyaországon keresztül lehetséges biztosítani a szülőföldön való megmaradást és megerősödést. A termelés egyetlen eszköze a termőföld, melyet az unokáinktól kaptunk kölcsön, és amely értéke beépül a termékbe. Az erőforrások számbavétele előtt végig kell gondolni a magyarság helyzetét. Egyik legnagyobb erőforrás lehet a szervezettség. Nyugat-európai versenytársaink előnyre tesznek szert azzal, hogy hihetetlen módon megszervezik magukat. A szerveződés megadja a távlati feladatokat. A Kárpát-medence egységes gazdasági tér, mely kiváló adottságaival, eltűnő határaival, a meglévő tudással, tapasztalattal, kapcsolatrendszerrel rendelkezik. Ezekkel megteremthető az összefogás, egység, szervezettség, amely az elsődleges erőforrás a Kárpát-medencei magyar gazdák számára.

Az összefogás nem tűr halasztást, mert a magyar gazdák egyre élesebb versenyhelyzetbe kényszerülnek. Azonban a határok eltűnésével, nem csak kulturális, hanem gazdasági értelemben is megvan a lehetőség az együttműködésre. Fontos kihívásként említette meg az Európai Unió és az Amerikai Egyesült Államok között tervezett szabadkereskedelmi egyezményt, mely tovább fokozza az amúgy is feszült versenyhelyzetet.

Vajdaság, Szerbia uniós csatlakozása előkészítő fázisban van, ezért záros határidővel itt is megszűnnek a határok. Kárpátalja viszont igen nehéz, szorult helyzetben van, hívta fel a figyelmet alelnök úr, melyre valamennyi magyarnak oda kell figyelnie, átéreznie és éreztetnie kell az összmagyarság támogatását. Lélekben kell erősíteni egymást.

A magyar kormány felelősség vállalásával kapcsolatban elmondta, hogy Antall József miniszterelnök lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke kívánt lenni. A mai magyar kormányzat pedig cselekedeteiben mindent megtesz annak érdekében, hogy ez ne csak lélekben, hanem cselekedetekben is megvalósuljon.

Az anyaországban megvan a tudásbázis, az információ, a kapcsolatrendszer, ezért a szűkös anyagi forrásokat, melyek rendelkezésre állnak, úgy kell felhasználni, hogy azok a lehető legjobban hasznosuljanak. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával kapcsolatban elmondta, hogy létrejött a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, melynek elsődleges célja, hogy minden magyar gazda egymást segítse, együttműködjön. Egységes álláspont kialakítása a cél. Magyarországon olyan kamara jött létre, mely a nemzet minden tagja számára lehetőség. A Kamara információs bázisát, infrastruktúráját, tanácsadó rendszerét, úgy alakították ki, hogy az minden magyar ember számára elérhető legyen. Jelenleg mintegy nyolcmilliárdos költségvetéssel, hétszáz fős tanácsadó szervezettel, gazdaságélénkítő kapcsolatrendszer működtetésére képes. A Kamara a közeljövőben nyitja meg Brüsszeli irodáját. Így a Brüsszelben megszerzett információkat direkt módon el lehet juttatni a határon túli gazdaszervezetekhez is. Alelnök úr kiemelte, hogy a kamara szervezetén keresztül azon dolgoznak, hogy a határon túli együttműködések ne csak szavak szintjén, hanem konkrét gazdasági kapcsolatokon keresztül is megjelenjenek.

Nagyon nagy a kihívás, erős a verseny, melyben az anyaország példája segít abban, hogy erős gazdasági együttműködést lehessen kialakítani. Végezetül kiemelte, hogy a MAGOSZ tagság nevében a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által vázolt stratégiát teljes mellszélességgel felvállalja és képviseli.

 

Tóth Katalin, a Földművelésügyi Minisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkárának véleménye szerint a Kárpát-medencei szintű kapcsolattartásban gyakorlati szintű megközelítés szükséges, melynek nagyon fontos szereplője a Földművelésügyi Minisztérium szakapparátusa, akiknek a segítségével ápolják a határon túli kapcsolatokat. Így jött létre a minisztérium bábáskodása mellett, többek között a Kárpát-medencei Magyar Gazdák Egyeztető Fóruma, ill. a külhoni gazdaszervezetek jelentős része is. Helyettes államtitkár asszony legnagyobb eredményként említette azon 22 külhoni szervezetet, melyek közvetlenül, ill. ernyőszervezetként fogják össze a külhoni gazdák jelentős részét. Hozzátette, a kapcsolattartás innovatív megközelítési módja abban rejlik, hogy szakmai alapon, pragmatikus megközelítéssel reagálnak a felvetett problémákra. Kiemelte, a politikamentesség fontosságát. A minisztériumnak nem feladata, hogy határon túl igazságot tegyen, tanácsokat osszon, ellenben feladata, értéket őrizni, gazdasági tevékenységet elősegíteni. Az együttműködő szervezeteket forrásokkal is támogatják, melyre vonatkozó igényeket, problémákat mindig a helyben lakóknak fogalmazzák meg, a minisztérium csak az utat mutatja meg. A határon túlról érkezett projektötleteket csomagba foglalták és nemzeti források szerzésével támogatják a törekvéseket. A Kárpát-medencében élők 70%-a vidéken, ebből 30% pedig mezőgazdaságból él. A minisztérium kiemelt feladatként kezeli a falugazdász hálózat létrehozását, de egy gazdakataszter készítése is folyamatban van. Különös hangsúlyt fektetnek az információátadásra, melynek egyik eszköze magyarországi szaklapok átadása, külhonba történő eljuttatása, mely önmagában egy fontos innovációs eszköz. Ennek a törekvésnek a jegyében született meg a „Határtalan gazda” honlap is, mely egy interaktív felület, többek között pályázati kiírások feltüntetésével, információk nyújtásával teremt többlet lehetőségeket a külhoni gazdák számára.

Hangsúlyozta, hogy a generációváltás fontos kérdés, megfelelő oktatás biztosításával. A minisztérium több mint 11 szakiskolával tart fenn kapcsolatot. A konkrét fejlesztési területek meghatározásával készült felmérés alapján, az Emberi Erőforrások Minisztériumával kötött korább megállapodás értelmében és támogatásával eszközállomány fejlesztésre is tudnak forrásokat adni és egyéb alapfeladatok ellátását is biztosítják.

A minisztérium útjára indított egy a magyarországi felsőoktatásban résztvevő külhoni tanulók számára igénybe vehető ösztöndíj programot, melyet évente tíz, külhonból érkezett diák vehet igénybe. A cél, hogy a meghatározott forrás biztosításával igyekeznek a fiatalokat a pályán tartani és a gazdaszervezetekkel való együttműködésben a szervezet munkájába bekapcsolni annak érdekében, hogy hozzáadott érték kerüljön be a gazdaszervezet tevékenységébe.

A gyakornok programot idén harmadik alkalommal szervezték meg. A gyakornokok a minisztériumok, háttérintézmények működésébe kaphatnak betekintést. 2015 az ökogazdálkodás éve, ezért idén az ökogazdálkodás területén vesznek részt gyakornokok és kerülhetnek kapcsolatban olyan intézményekkel, mint a Növényi Diverzitás Központ.

Helyettes államtitkár asszony felhívta a figyelmet, hogy az Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon idén is biztosítják a külhoni szervezetek, gazdálkodók számára a részvételt és megjelenést. A korábbi tapasztalatok szerint ez egy jó lehetőség a bemutatkozásra, mely révén számos esetben külhoni termékeket sikerült becsatornázni magyarországi piacokra.

Kiemelte a marketing fontosságát az agrár- és vidékfejlesztésben. Példaként említette a borászatot, mely Magyarországon egy igazi sikertörténet, példaértékű. Azonban, mindezek ellenére, a középszintű borászképzésben nincs elegendő jelentkező. A marketing tevékenységnek jövőbe mutató szerepe kell, hogy legyen, vonzó karrierlehetőségeket kell mutatnia a fiataloknak.

A migráció problémája aktuális, az elvándorlást megállítani nem lehet. Magyarországon is, Székelyföldön is probléma, ezért leginkább ösztönzők kellenek a szülőföldön maradáshoz, mint például földhöz juttatni a gazdákat.

A minisztérium eddig is, ezután is azon dolgozik, hogy segítse azokat, akikkel együttműködik és érdemben reflektál a helyi igényekre.

 

Szakáli István Loránd, agrárfejlesztésért és hungarikumokért felelős helyettes államtitkár előadásában a nemzeti értékekről, a hungarikumokról beszélt. A hungarikumok gyűjtése egy ágazatokon átívelő, átfogó értékgyűjtés. Folyamatban van a hungarikum törvény módosítása, melyre heteken belül sor kerülhet. A módosítás célja, hogy a hungarikum mozgalmon belül könnyebben meg lehessen kiszolgálni a határon túli magyarság támasztotta igényeket.

A Kárpát-medence, Kárpát-haza egy ökológiai, földrajzi egység, mely a magyar kultúra egységét testesíti meg. Ennek tudatában született meg a Wekerle terv, amely a Kárpát-medencei gazdasági együttműködések szükségszerűségét hangsúlyozva igyekszik kihasználni az egységet. A nemzeti jellegű törvények kiegészítése szükséges a hungarikum törvénnyel. A hungarikum gyűjtőfogalom, mely minden magyar értéket magában foglal. A hungarikum mozgalom, egy nemzeti értékgyűjtő mozgalom, számba vesz minden olyan értéket, melyet a közösség oda sorol. Az értékek fogalmának rendszere piramisként épül fel. Az értékpiramis tetején, a hungarikum áll, mint a magyarság csúcsterméke. Minden olyan érték, melyet az adott közösség értékként fogad el, kiemelt nemzeti értékként jelenik meg a rendszerben. Azonban ez nemcsak agrár- és élelmiszeripari értékek jelent, hanem érkezhet a hagyomány, a kultúra, az épített környezet, vagy a kivételes turisztikai vonzerővel rendelkező értékek területéről. Alulról építkező gyűjtő munka révén a helyi közösségek megmozdulva értékelik, gyűjtik a magyarság nemzeti értékeit. A nemzeti értékgyűjtés a magyarság önbecsülésének fejlődésével jár. Hozzájárul ahhoz, hogy jobban értékeljük magunkat, legyünk büszkék sikereinkre és legyünk tisztában értékeinkkel. Jelenleg 48 értéket tartalmaz a hungarikumok gyűjteménye. A kulturális örökség körébe tartozó értékek nagyobb számban jelennek meg benne. A jelenlegi törvény mostohán bánik a határon túli értékekkel. Helyettes államtitkár úr elmondta, hogy a hungarikum mozgalom egy sikertörténet. 500 településen hoztak létre települési értéktárakat, és minden megyében létrejöttek a megyei értéktárak. A határon túl azonban nem beszélhetünk sikertörténetről. Jelenleg a törvény egy külhoni értéktárral számol, a MÁÉRT Gazdasági és Önkormányzati Bizottsága tölti be az értéktár szerepet, ez pillanatnyilag nem elegendő, hiszen Erdélyből eddig csak öt, míg Felvidékről hat értékjavaslat jelent meg. A keretrendszer, az ösztönzők gyengék, ezért változtatás szükséges.

Célzott, meghívásos pályázat jelent meg az értékmentésben szerepet vállaló szervezetek részére, a terepmunka elvégzésére. Elmondta, hogy a következő pályázat már nem meghívásos lesz, itt már bármilyen szervezet indulhat. Kiemelt terület a határon túli értékteremtés. A törvény módosítása azért szükséges, hogy ne legyen különbség az értékmentési logika és a törvény szellemisége között határon innen és túl. Felszólította a jelenlévő külhoni szakértőket, hogy van értelme bekapcsolódni. Kiemelt célként említette meg, hogy szeretnék elérni, hogy a hungarikumok gyűjteményében szerepeljenek olyan összmagyarságot érintő értékek is, mint például a Csíksomlyói búcsú.

 

Zárszóként Sebestyén Csaba levezető elnök elmondta, a konszenzussal elfogadott Nemzeti Vidékstratégia a vidék túlélési záloga lehet. Nem szabad szem elől téveszteni azt a tényt, hogy a vidék olyan lesz, amilyenné annak menedzserei, a gazdák alakítják!

 

 

Legnagyobb értékeink: a magyar ember és a magyar közösségek

 

Zombor Gábor, az Emberi Erőforrások Minisztériuma egészségügyért felelős államtitkára az Egészségügyi háló a Kárpát-hazában című előadásában kifejtette, az egységes, nemzeti alapon szerveződő hálózatok nehézségeinek leküzdéséhez szükségesek a kormányközi megállapodások. A Kárpát-medencében a lakosok egészségügyi állapota hasonló, ami azért érdekes, mert nagyon más fejlődési folyamaton mentek keresztül az egyes országok.

Az államtitkár úr előadásában kitér arra, hogy az „Egészséges Magyarország” stratégia kiterjeszthető Kárpát-medencére. A stratégia alapján a következő EU-s fejlesztési ciklusban olyan programot valósítanak meg, mely kivitelezhető nemcsak elméletben, de a gyakorlati életben is. 4 milliárd forintos programról van szó, mely az egészségügyi ipart is érinti. Fontos eleme egy egységes képzés, mely önkénteseket és laikusokat is egészségtudatos magatartásra, prevencióra nevel.

Jó példák: magyar falvakban történő egészségmegőrzés minisztériumi támogatással (EMMI).

Szlovákiában üzleti típusú biztosítási rendszer működik, Romániában a „hálapénzes” rendszert fejlesztették, míg Magyarországon, a szolidaritáson alapuló sorsközösség-vállalás valósul meg. Szlovákiával, Romániával közös egyezmény alapján azonos ellátást kell kapniuk a polgároknak – ez csak korlátozottan valósul meg. Magyarországon is egyszerűsíteni szükséges a határon túlról érkezők ellátását. Érdemes lenne ezt legalizálni, mert jelenleg a biztosítási rendszer kiskapui adnak kizárólag erre lehetőséget. Szerbiával külön szociális egyezmény köttetett. A nem Európai Uniós országokból érkezők számára is (kárpátaljaiaknak) lehetőség nyílik a támogatás igénybevételére. Államtitkár úr biztosította a kárpátaljaiakat további támogatásáról illetve lehetőség szerint ennek kibővítéséről.

Legfontosabb cél: biztosítási rendszerek összehangolása – olyan következménye is lehet, hogy jó magyar tapasztalatokat lehet meghonosítani EU-s finanszírozásból. 25000 ember képzése és rendszerbe állítása fogalmazódott meg a programban, amely stratégiai jelentőségű kérdés, mivel nem csak az egészségügy területén fogják tudni kamatoztatni tudásukat.

 

Langerné Victor Katalin, az EMMI társadalmi felzárkóztatásáért felelős helyettes államtitkára A társadalmi felzárkózás magyarországi tapasztalatai- új lehetőségek a nemzetegyesítés programjához című előadásában a cigányság felzárkóztatására helyezte a hangsúlyt, kiemelve, a bennünk rejlő rejtett erőforrást. Ennek kibontásához új szemléletre van szükség.

A három kulcsszó: „Kapocs-Innováció-Interszektorális”, avagy: „Egyedül nem megy.”. Össze kell fognia a szakterületeknek valamint a terepmunka során is össze kell kapcsolódnia a szakembereknek, ellátórendszereknek. 700-750 ezer cigány honfitársunk él Magyarországon (népszámlálás adatai alapján), mely lakosok nagy része alulképzett, és foglalkoztatottságuk is nagyon alacsony. A vidéki területeket sújtja leginkább ez a helyzet. Elsődleges célcsoport a következő időszakban a nők csoportja. Az egészségi állapotuk elgondolkodtató: a roma nők 60%-a dohányzik, mely alapján valószínűsíthető, hogy várandósságuk ideje alatt is többen dohányoznak.

A helyzet megoldására az Emberi Erőforrás Minisztérium stratégiát készített és külön államtitkárságot hozott létre, mely államtitkársági munka során megvalósul az összehangolt szakpolitikai munka. Magyarország stratégiája egyedülálló és sokkal előrébb tart lebonyolításában, mint az EU más tagállamaiban. A stratégiában célszámok kerültek meghatározásra a szegénység csökkentése témakörben. Intézkedési tervekben fogalmazódtak meg a konkrét feladatok, szám szerint 71 db – ehhez felelősök és források kerültek megjelölésre.

Szemléletváltás – kormányzati és társadalmi tekintetben is - közös felelősségvállalás - közös ügy, mindannyiunk jövőjének a kulcsa.

Gazdasági érdek a felzárkóztatás – gazdasági előnnyel jár, ha egy ország koncepcionálisan áll hozzá ehhez az ügyhöz. Nem emberjogi szempontból közelíteni meg a kérdést: az egyén (érintett) aktivitása is elvárt, nem lehet egysíkú a segítség (pl.: segélyezés). A korai gyerekkorban szükséges beavatkozni, a megelőzéssel sokkal nagyobb esélyt kapnak az érintettek.

Komplex programok szükségesek: a család oldaláról történő megközelítés, mely szinte minden problémára valamely, úgymond, kapaszkodási lehetőséget próbál nyújtani, mellyel az érintetteknek élni kell tudniuk. Jó példa: lakhatási integráció (cigánytelep program) komplex program, melyben elvárás volt az aktív részvétel, legyen felelősségteljes a döntésük, tudatosságra nevelés a cél. 55 településre terjesztették ki.

A Türr István Képző és Kutató Intézet kulcspartner a Kárpát-medencei felzárkóztatásban. Egyik fontos programjuk a mentorképzés (a felzárkóztatási politika alapköve), mely már a határon túl is átnyúlik, kiterjesztésre került.

 

Soltész Miklós az EMMI egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az egyházi és civil szervezetek szülőföldön való megmaradásért végzett tevékenységét mutatta be előadásában.

Az első világháború befejeztével a magyarlakta térségekben vallásüldözés indult. Példaként hozhatók fel a szlovákok, románok által elkövetett tudatos cselekedetek, mivel a vallás elvesztésével párhuzamba hozható a nemzeti tudat, identitás elvesztése.

Az elmúlt majd száz évben a szomszédos országokban megfigyelhető ez a tudatos vallásüldözés. Ennek következtében szükséges a magyar ajkú térségek egyházainak megsegítése. 2010-ig a határon túli egyházak támogatására 164 millió Ft állt rendelkezésre. Napjainkban a támogatás összege ennek többszöröse, a fent említett összeggel napjainkban megközelítőleg a kárpátaljai egyházak támogatására szánt összegnek felel meg.

2010-től közvetlenül, 4 év alatt majd 4 milliárd támogatást fordított a magyar állam a határon túli egyházak támogatására (épített örökség védelme, közösségi célú programok támogatása).

A támogatási munkában fontos szereplőnek tekinthető a pár éve alakult Kárpát-medencei Családszervezetek Szövetsége. Az államtitkárság egyes esetekben közvetett módon alkalmazza a határon túli magyarok támogatását. Államtitkár úr példaként említette a Civil Információs Centrumok támogatását, melyek esetében kifejezetten elvárják a határon túli kapcsolódást.

Zárszóul: Egy nemzetiség megmaradása az egyházak nélkül szinte lehetetlen. Az egyházi szereplők (püspök, pap, lelkész) nemzetmentő tevékenységet folytatnak, minden támogatás szorosan ehhez kapcsolódik. Erősítik a fiatal közösségeket, családokat, illetve a maguk módján történelmet írnak az unokák számára.

 

Palkovics László, felsőoktatásért felelős államtitkár (EMMI) a Kárpát-medence magyar felsőoktatásának helyzetéről tartott előadást.

Államtitkár úr azzal kezdte előadását, hogy felkérése után szinte azonnal szembesült a határon túli magyar felsőoktatás helyzetével, mellyel kapcsolatban két fontos feladat fogalmazódott meg: a külhoni fiatalok szülőföldön való megmaradásának elősegítése és egy stratégia kialakítása. Kiemelte, hogy általános tendencia és kiemelt probléma, hogy azok a külhoni fiatalok, akik Magyarországon folytatják felsőfokú tanulmányaikat nagy valószínűség szerint nem térnek haza. Ki kell dolgozni és meg kell határozni továbbá a határon túli magyar felsőoktatás stratégiájának pontos, precíz és hatékony menetét, túllépve azon, hogy az anyaországi támogatások után ne csak elvárások fogalmazódnak meg a külhoni intézményekkel szemben.

A fenti célokat is támogatva 2014. december 22-én a kormány elfogadta a magyar felsőoktatás fejlesztési irányait meghatározó koncepciót, mely már nagy hangsúlyt fektet a határon túli felsőoktatás, intézmények helyzetére is. Kiemelte azonban, hogy a külhoni és a hazai felsőoktatás problémái között nem igazán lehet különbséget tenni, hiszen azok rendszerint megegyeznek, akárcsak az ebből adódó feladatok és a megoldási módszerek is. Ennek érdekében ma nemzeti, s nem csak egyszerűen magyarországi felsőoktatásról beszélünk, melyet egységes módon, Kárpát-medencei szinten kell kezelni. A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban már a koncepció folyományaként megjelentették a külhoni felsőoktatási intézményeket is.

A felsőoktatás azért is kiemelt terület, mert a tervezése bonyolult – a mostani beavatkozás csak 10 év múlva hoz látható eredményt. Ennek érdekében rendkívül fontos a megfelelő stratégia-alkotás, melyben egymásra épül: 1) az alapos piackutatás és a munkaerő-piaci trendek ismerete; 2) a kihívások feltérképezése; 3) és végül, de nem utolsó sorban az azokra választ adó megoldási folyamat.

A magyar felsőoktatás stratégiájának kialakítása lehetőség és felelősség is egyben. A következő időszakban olyan mennyiségű forrás áll majd a terület rendelkezésére Magyarországon, amely eddig még soha. Ezeket a forrásokat viszont helyesen, felelősen kell felhasználni.

A Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság küldetése, hogy a stratégia révén olyan felsőoktatási rendszer jöjjön létre, amelyben minden olyan fiatalnak, aki tanulni akar, legyen erre lehetősége, és mindenki azt tanulja, amire képességei alkalmassá teszik, és lehetőleg mindezt a szülőföldjéhez a lehető legközelebbi helyszínen. Nagy hangsúlyt kell fektetni mind az anyaországi, mind pedig a külhoni felsőoktatási intézmények esetében a világszínvonalú kutatás-fejlesztésre, ami kulcsfontosságú a versenyképesség növelése érdekében. Ráadásul a felsőoktatási intézmény közösségi térként, helyszínként is funkcionál, fontos szerepet játszva a magyarságtudat megőrzésében.

A magyar felsőoktatás jövőképét hatványozottan befolyásolja, hogy nemcsak a környező országokkal, de Európával, sőt a globalizáció következtében az egész világgal is versenyeznie kell. A világ pedig egyenlő elvárásokat támaszt mindenhol a szakemberek irányába. Ennek érdekében olyan diplomára van szükség, amivel el lehet helyezkedni, és amivel az érintett fiatal képességeit teljes mértékben ki tudja használni. A magyar felsőoktatásnak tehát meg kell felelnie a munkaerőpiac kínálati és keresleti oldalán megjelenő elvárásoknak egyaránt. Professzionális munkaerő-piaci igényeket kell kielégíteni, megőrizve a magyar felsőoktatás hagyományait.

A nemzeti felsőoktatási stratégia kibontakozásához szükséges változások, akciók azonosak határon innen és túl. Az oktatási tapasztalatokat és az innovációt azonban el kell juttatni a határon túli intézményekhez, s a külhoni nemzettársaink rendelkezésére kell bocsátani.  Meg kell teremteni a lehetőségét az online felületen való oktatásnak, tanulásnak.

Az államtitkárság célja az egységes Kárpát-medencei oktatási tér kialakítása. Ennek megvalósítása érdekében minden intézmény azonos szabályozás alá kell, hogy essen, beleértve a határon túli intézmények finanszírozásának magyarországi rendszer szerinti működtetését is.

A magyarországi felsőoktatási intézményrendszer elég jól lefedi az ország teljes területét. A külhoni intézményekkel a kapcsolatok erősek, nincs Európában még egy ország, amelyik határain kívül ilyen kiterjedt felsőoktatási intézményrendszert működtetne, mindenféle konfliktus nélkül. Ehhez hozzátartozik az is, hogy a szomszédos országok többé-kevésbé partnerek ebben a folyamatban.

A jövőre vonatkozóan fontos megvizsgálni azt, hol lehet új képzéseket elindítani válaszolva a felmerülő igényekre (pl. turisztika, borászat). A külhoni felsőoktatás alapvetően a bölcsész- és társadalomtudományi területekre épül, amit bővíteni szükséges.

Az akkreditációval kapcsolatban még mindig akadnak problémák, ami pl. a magyar tannyelvű orvostanhallgatói képzés elindításának a legnagyobb hátráltatója.

A felsőoktatási törvény módosítása lehetővé tette, hogy a magyarországi egyetemek, főiskolák oktatói ösztöndíjjal (akár 5 évig) a határon túl is oktathatnak magyar nyelvű intézményekben úgy, hogy egyúttal megmarad korábbi munkahelyi státuszuk is. Szükség van az oktatók ösztönzésére annak érdekében, hogy vállalják ezt a kiküldetést, akár családdal, hosszabb távra is.

Zárszóként államtitkár úr elmondta, hogy a Kárpát-medencei kapcsolatok egyik legfontosabb alapja a felsőoktatás, amelyben van mire építeni köszönhetően a már működő hálózatnak.

 

Czunyiné Bertalan Judit, az EMMI köznevelésért felelős államtitkára Magyar jövő: a magyar gyermek címmel tartott előadást.

Államtitkár asszony csatlakozott az előtte szólókhoz, a gyökereknél kell elkezdeni a magyar emberek nevelését, oktatását. Jelenleg egy közös horizontális és együttműködő rendszerben oszlik meg a felelősség.

Az oktatás az egyik olyan terület, mellyel jelen tudunk lenni a Kárpát-hazában. A jövendő is arról szól, hogy folytatni kell a munkát. A „Határtalanul Program” a határon túli területekre vitt osztálykirándulások, mely megalapozta a hazai magyarság ismereteinek bővítését a Kárpát-medence történelméről, kultúrájáról. A tudástőke kiterjesztése fontos alapeleme a hazai munkának Kárpát-medencei tekintetben. A Magyarországon kívüli kiterjesztés, taneszköz és tankönyv kijuttatásával indult 2010-ben az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet segítségével, valamint a külhoni magyar pedagógusszervezetek bevonásával. A 2011. évi reform során az iskolákban a már meglévő tudással, kapacitással való „jó gazdálkodás” volt a célkitűzés.

A Határtalanul Programban vannak még további fejlesztési feladatok, fontos lenne, hogy a gyermekek aktív tudással vérteződjenek fel a kint töltött pár nap során.

Összekapcsolt rendszerek és tudás képes fokozni azt az erőt, melyre identitás szempontból szüksége van nemzetünknek.

 

Ailer Piroska, a Kecskeméti Főiskola rektora előadásában bemutatta a Kecskeméti Főiskola Kárpát-medencei együttműködéseit is.

Rektorasszony azzal kezdte mondanivalóját, hogy nagy öröm számára az, hogy a Kecskeméti Főiskola otthon adhat egy ilyen nagy horderejű, nemes célt szolgáló rendezvénynek. Ezt követően röviden bemutatta a 2000-ben alapított főiskola történetét, felépítését, a karokat, a képzési palettát és tájékoztatást adott a hallgatói létszámról. Elmondta, hogy a Kecskeméti Főiskola mindig igyekezett megfelelni a munkaerő-piaci igényeknek, követelményeknek, aszerint alakítva struktúráját. Példaként említette, hogy a Mercedes-Benz gyár építése és az autóipari beszállítók megerősödése által támasztott piaci igény indította el a járműmérnök képzést a Főiskolán – az első duális képzést az országban.

A Főiskola sikeres együttműködést tud felmutatni a „járműves” területen érintett felsőoktatási intézményekkel, vállalatokkal. Ennek köszönhetően a duális képzésben végzett 25 hallgató tölti jelenleg vállalati gyakornoki programját a Mercedes Benznél és a Knorr-Bremse-nél. 2015 szeptemberétől a duális képzés a GAMF Kar minden alapszakán és a KFK kertészmérnöki szakán is elérhető lesz, mintegy 200 hallgatóval és 40 duális partnervállalattal, csatlakozva ezzel a duális képzés országos kiterjesztéséhez.

A Főiskola profilja tovább bővül, hiszen gazdasági képzés területén is elindult a duális képzés, a Magyar Nemzeti Bankkal kötött stratégiai együttműködési megállapodás 2014. évi aláírását követően.

Ebben a folyamatban egy következő lépcsőfok a nemzetköziesítés, melyek alapját a Kárpát-medencei együttműködések teszik ki. Ennek részeként a Főiskola 1992 óta kihelyezett kertészmérnöki levelező alapképzést működtet Révkomáromban a Selye János Egyetemen a magyar állam támogatásával, jelenleg 33 hallgatóval.

Régóta tartó kapcsolatot ápol a Főiskola a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Műszaki- és Humántudományok Karával, mely magában foglalja a műszaki képzés területén az oktatási támogatást blokkosított képzésben, a hallgatói csoportok gyakorlati képzését Kecskeméten, valamint oktatóik előadásait Marosvásárhelyen. Jellemzőek a szakkollégiumi együttműködések, kölcsönös látogatások, konferenciák. A Pozsonyi Műszaki Egyetem nagyszombati karán a Tudományos Diákköri Konferencia nemzetközi szekciójában is részt vesz a főiskola.

Kutatási együttműködések is jellemzőek az IPA pályázatok és a határon átnyúló együttműködési programok terhére (pl. Szabadkai Műszaki Főiskolával (MECHEDU); újvidéki kutatóintézettel közös kutatási program 2011–2013 között a ház körüli kisgazdák fejlesztésére; TEAM szakmai, tudományos konferencia, mely Horvátország, Szlovákia és Magyarország részvétel kerül évente megrendezésre).

A szakmai együttműködések élnek tehát a Kárpát-medencei felsőoktatási intézmények jelentős részével. Ezek többnyire személyes kapcsolatokra épülnek, melyek biztosítják e relációk hosszú távon való működését, fenntarthatóságát.

 

Joó István, a Külgazdasági és Külügyminisztérium Duna Régió Stratégia végrehajtásáért felelős miniszteri biztosa Határon átnyúló, együttműködési lehetőségek a Duna Régió Stratégia keretében című előadásában a makro-regionális gondolkodás fontosságára hívta fel a figyelmet: vannak határon átnyúló problémák, feladatok, amiket a speciális térségi problémák, adottságok miatt nem lehet teljes Európai Uniós szinten kezelni, egy köztes szinten szükséges megoldást találni.

14 ország alkotja a Duna Régiót, melyből 9 ország EU tag, 5 pedig EU-n kívüli. Különlegessége, hogy Európa leggazdagabb és legszegényebb országai egyaránt tagjai a régiónak. A látszólagos nehéz kezelhetőség ellenére egyre több makro-regionális stratégia kerül elfogadásra Európa szerte, ugyanis közös kihívásokra közös megoldásokat kell kidolgozni, mindezt összehangolt projektek megvalósítása révén.

A Duna Régió Stratégia 12 tématerületet érint, közülük Magyarország koordinációja alá tartoznak a fenntartható energia (Csehország együttműködésével), vízminőség (Szlovákia együttműködésével), környezeti kockázatkezelés, árvízvédelem (Románia együttműködésével) tématerületek. Magyarország minden tématerület munkájában részt vesz, de a fentebb említett három tématerület esetében koordinációs szereppel bír. Ezen területeken lehetőség van a nemzeti érdekek hatékonyabb érvényesítésére.

Magyarország számára három alapvető célkitűzés körvonalazódott:

1.      Minél több magyar vezetésű projekt elindítása – a 2014–2020-as programozási időszakban előtérbe kell helyezni a felkészült hazai intézményeket, szervezeteket és meg kell bízni őket projektek vezetésével, a nemzeti érdekek hatékonyabb érvényesítése érdekében.

2.      Mindent meg kell tennie Magyarországnak, hogy segítse a nem EU-s országok integrációját – jelenleg is erős párbeszéd folyik a vajdasági szakemberekkel, miképpen lehetne fejlesztési elképzeléseiket hatékonyan, összehangoltan megvalósítani. Miniszteri biztos úr kiemelte továbbá, hogy Kárpátalján szennyvízkezelés terén súlyos problémák vannak, de ezen a területen is egyre jobb az együttműködés.

3.      A magyar vízdiplomáciai törekvések támogatása – Magyarország kiemelten kezeli ezt a célkitűzést. Joó úr kiemelte, hogy a tématerület magyar tudásmennyisége nemzetközi szinten jelentős.

Eddigi eredmények:

Létrejött a Duna Transznacionális Program budapesti központtal, melyet a Nemzetgazdasági Minisztérium koordinál. A program keretében 250 millió euró áll rendelkezésre. Miniszteri biztos úr kihangsúlyozta, hogy több egyeztetés is folyik az Nemzetstratégia Kutatóintézettel a program tartalommal való megtöltése érdekében.

A Duna Transznacionális Program a legfontosabb eszköze a végrehajtásnak. „Soft” jellegű projektek megvalósítására jó alap, beruházások nem, de beruházások előkészítése támogatható belőle. A főbb területek közé tartozik az innováció, környezetvédelem, energetika, kultúra, illetve a közlekedés. A pályázati felhívás szeptemberben jelenik meg, átlagos támogatási összeg 2 millió euró lesz.

Joó úr kiemelte, korábban a pályázati felhívásokhoz készültek a projektek. Most az a cél, hogy ez megforduljon. Ennek eredményeképp több projekt is előre kidolgozásra került.

 

Az Európai Területi Együttműködések hét határszakaszt érintenek, összesen 720 millió euró támogatással. 2015 őszétől jelennek meg az első kiírások, a források jelentős része még nincs lekötve.

Következő időszakban rengeteg forrás áll majd rendelkezésre projektek kidolgozására, a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel közösen folynak vizsgálatok arról, miképpen lehetne hatékonyabban, a magyar–magyar kapcsolatokra építve projekteket kezdeményezni.

 

Rideg László a Bács-Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének előadása a Területi és települési gazdaságfejlesztési együttműködésekről szólt.

Bács-Kiskun megyében 9 nemzetiség él, a megyében 119 település van, melyből 101-nek van testvér-települési kapcsolata Kárpát-medencében. A megyének legnagyobb kapcsolati hálója a Vajdasággal alakult ki.

A megye folyamatos kapcsolatot ápol egyrészt a Vajdasággal illetve az erdélyi megyékkel. Az együttműködések során döntő többségben transznacionális forrásokat használnak fel.

Számos jó példa hozható fel melyeket a megye megvalósított az elmúlt időszakban: gasztronómiai klub, vállalkozói üzleti klub, lovastúra útvonalak fejlesztése, alternatív jövedelemszerzési lehetőségek, közös jégeső elhárító rendszer megvalósítása, egészségügyi szűrővizsgálatok megvalósítása (mind Kecskeméten, mind Erdélyben).

Bács-Kiskun megye későbbiekben is folytatni szeretné a határokon átnyúló együttműködések megvalósítását, a fenti programok kiszélesítése, illetve újabb lehetőségek keresése révén.

Ilyen további elképzelés a Bezdán csatorna árvízvédelmi szempontból való elkészítése, illetve Szabadka-Szeged-Baja vasútvonal felújítása.

Elnök úr előadása végén az együttműködéseket összegezve elmondta, Bács-Kiskun megye számos jó gyakorlatot valósított meg a határ menti együttműködésekben. Ezek felülvizsgálata, s alkalmazása hasznosnak tekinthető a további munkában.

 

Balogh Csaba Sándor a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára, volt pozsonyi nagykövet a Kárpát-medencei nyitás gazdasági lehetőségeiről beszélt.

Államtitkár úr előadását egy kérdéssel indította: Mi is a külpolitika, mi a feladata? A külpolitika feladata, hogy megteremtse azokat az optimális külső feltételeket, melyeket a hazai társadalom fejlődésére tud felhasználni. A külpolitika ezekre keresi a megfelelő válaszokat.

A külpolitikának számtalan kihívása van, katonai, biztonsági, nemzetpolitikai, környezeti stb.

A külpolitika elmúlt öt évében meghatározónak kell tekinteni, hogy nem államban, hanem nemzetben kell gondolkodni. Ezáltal úgy kell alakítani a tevékenységeket, hogy biztosítsa a magyar nemzet részére az optimális feltételeket. A külpolitikában, diplomáciában előtérbe kerültek a külgazdasággal, gazdasággal való kapcsolatok.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium exportösztönző lépései: EXIMBANK, illetve a hozzá tartozó biztosító irányítása átkerült a Minisztériumhoz, Nemzeti Befektetési Ügynökség létrehozása, Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. létrehozása. Minisztérium kulturális feladatokat ellátó intézménye a Balassi Intézet. Az intézményrendszer együttes feltételt biztosít az aktív külpolitika megvalósítására.

Államtitkár úr elmondta, napjainkban a minisztérium legfontosabb feladata a keleti, illetve déli nyitás megvalósítása, melynek a magyarázata, hogy az Európai Unió államainak gazdasági folyamataira megfelelő lépéseket kell megtenni. Ezzel együtt az Unió kelet-nyugat fejlettségbeli különbségeit ezzel a hozzáadott értékkel lehetne mérsékelni.

Magyarország legfontosabb kereskedelmi partnerei a Kárpát-medencében Ausztria, Szlovákia, Románia.

A Külgazdasági és Külügyminisztérium legfontosabb fejlesztési fókuszai: a határ menti infrastruktúra fejlesztése, határon átnyúló fejlesztések, Kárpát-medencei üzleti fejlesztés a Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt által.

A külhoni magyar közösségek esetében elmondható, hogy a diszkrimináció a pénzügyi/támogatási intenzitásában is megfigyelhető. Így a kormány és a külhoni szervezetek közötti együttműködéseknek legfőképpen gazdasági aspektusai lesznek a következő időszakban.

 

 


Regionális szervezési központok

 

Szövetség a Közös Célokért

 


Nagykapos és Vidéke Társulás



Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége

 


MÜTF Egyesület



CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény

 


Horvátországi Magyarok Demokratikus Közössége



Muravidéki Magyar Gazdák és Vállalkozók Egyesülete